Szép szakma, ami megdobogtatja a szíveket: ilyen az, ha valaki hegesztő

Van egy szakma, mely az arra fogékony, külső szemlélőket is lenyűgözi, és meglepő módon azok közül is sokan elragadtatva beszélnek róla, akik már benne dolgoznak évek, vagy akár évtizedek óta. Egy olyan munka, amit megfizetnek, de úgy tűnik, a pénz mellett sokan szerelemből is végzik. Több, különböző dolgozó vélekedett úgy, hogy olyannal foglalkoznak nap mint nap, melyet sokan csak a Discovery Channel adásaiban láthatnak. Ezúttal a Munkatársaim.hu foglalkozásokat bemutató sorozatában a hegesztők munkáját, mindennapjait mutatjuk be.

Több mint hetvenen válaszoltak arra a kérdőívre, amit a Munkatársaim.hu tett közzé a Hegesztők, Csőszerelők , Szerkezetlakatosok, valamint a Hegesztők Tengiztől Pennsylvániáig csoport számára a Facebookon. Ezúton is köszönjük nekik a válaszokat, hogy bepillantást nyerhetünk a hétköznapjaikba, és hogy ilyen sokan osztották meg őszinte véleményüket, tapasztalataikat. Írtak szerte az országból, de Svájcban, Hollandiában, Ausztriában, Németországban, Ománban és Romániában dolgozó hegesztők is.

Amikor az ember erre a szakmára gondol, egyszerre kemény fizikai munkát lát maga előtt – hiszen gyakran nagy súlyt cipelnek, emelgetnek, és még sorolhatnánk a megterhelő kihívásokat. Ám másrészt emellett egy aprólékos, kifinomult mozdulatsorokra épülő munkafolyamatot is lát. De vajon ők hogy élik meg mindezt belülről? Igazi macsók dolgoznak ebben a szakmában, vagy…? Megkérdeztük, és előrebocsátjuk: mi magunk meglepődtünk, hogy az ebben a szakmában dolgozók milyen szépen nyilatkoznak a nap mint nap, kemény, időnként kifejezetten embert próbáló munkájukról, ami sokaknak nem csupán kenyérkereset, hanem alkotómunka, művészet, megvalósult álmok. Ahhoz, hogy érzékletesen vissza tudjuk adni hegesztők a gondolatainak, és érzéseinek finomságát, a most következő részben sok idézet fog elhangzani tőlük.

Prózai okok vagy álmok? – Ezúttal nem kell dönteni!

Arra voltunk többek között kíváncsiak, hogy vajon miért dönt úgy valaki, hogy hegesztő lesz. Mi motiválta őket a pályaválasztás során? Meglepő, de racionális és érzelmi okok egyaránt szerepelnek azok között, hogy ki és miért választotta ezt a szakmát. Sok hegesztő olyan szépen, kifinomultan írta körül, mit is jelent számára a hegesztés, ami még akár egy laikusnak is kedvet csinál hozzá.
A válaszok ugyan változatosak voltak, de három fontos motívum vissza-visszatért a többségnél, ez pedig az, hogy azért adták erre a pályára a fejüket, hogy megvalósíthassák a gyermekkori álmukat, vagy gyorsan szerettek volna olyan szakmát, amivel viszonylag jól lehet keresni, azaz a pénz motiválta őket, valamint az is sokakban felmerült, hogy ezzel a munkával maradandót tudnak alkotni. De nézzük, miként vélekednek ők!

Gyermekkori álmok, avagy ez ment a Discoveryn is

Sokan gyermekkorukban találkoztak először a hegesztéssel, voltak, akik „vasas családba” születtek, és másoknak rokon vagy egy családi barát mutatta meg elsőként a hegesztést, de olyan is akadt, aki elsőként a tévében látta azt – igen, a már emlegetett Discovery Channelen, – ám életre szóló nyomott hagyott benne. Mindenesetre azoknak, akiknek egy gyermekkori álom vált valóra, még mai napig emlékeznek arra, miként ragadta magával őket a látvány: az ívfény, az, hogy gyerekfejjel azt látták, hogy úgy szikrázik, mint a csillagszóró, és az, hogy olyan alkotások születnek a kezek alatt, melyek önmagukban is lenyűgözőek. Ami különösen szép: évtizedes tapasztalatokkal a hátuk mögött is többeket mai napig megragadja a látvány, noha nap mint nap ezzel foglalkoznak. Hovatovább, akadt, akit az olvadó fém látványa mai napig szinte meditatív állapotba hozza, olyankor nincs is más a világon, csak ő és a fém, amin dolgozik.

Pénz, mint motiváló ok

Mint a legtöbb munkavállalás esetében, itt is a prózai okok között szerepel a pénz, illetve az is, ha valakinek nem voltak kiemelkedőek a tanulmányi jegyei, de egy jó és keresett szakmát szerettek volna szerezni, akkor ez a választás ideális volt számukra. Ami a pénz témát illeti: a cikkünk második részében kitérünk majd arra is, mennyi is az annyi. Mindenesetre sokan nem rejtik véka alá, kifejezetten az anyagiak miatt választották, vagy váltottak szakmát.

Annyit előjáróban: többeket az fogta meg, hogy látszólag hamar jutnak szakmához – persze mindenki hangsúlyozza: a valódi tanulás gyakorlatban több év is lehet, de tény, az iskolarendszerű képzésben valóban nem kell sokat időzni. Ezzel a szakmával pedig jól lehet keresni, és sokan így segítettek nem csupán magukon, de akár egészen fiatal fejjel az egész családjukon is.

Maradandót alkotni

Végül pedig többen említették, hogy fontos számukra: esztétikusat és maradandót alkothassanak, olyat, ami a világ és az emberek hasznára válik, ezzel a szakmával ezt megtehetik. Ez utóbbi vélemény arra enged következtetni, hogy sokakban él a hivatástudat, azaz nem csupán szakmaként és pénzkereseti lehetőségként tekintenek a hegesztésre, mint egy elvégzendő feladatra, hanem valóban elhivatottak, szívüket-lelküket is beleadják a munkába.

De gondolták volna például, hogy ez szakma nem macsókkal van tele? Ugyanis sokakban ma is az alkotás öröme él. Volt, aki egyenesen a festészethez hasonlította a hegesztést, noha a pénz vonzotta eredetileg erre a pályára.

„Gyerekkoromban is sokszor hallottam hogy jól kereső szakma ez, eleinte csak a pénz miatt szerettem volna hegesztő lenni. Későbbiekben, – mikor már 2-3 éve benne voltam a szakma mélyében, tele kihívással és új feladatokkal, na meg felelősséggel a vállamon, – rájöttem, hogy ez többről szól, mint a pénz. Ez egy életforma. Legjobban a festészethez tudnám hasonlítani. A festők az ecsettel viszik fel a remekművét a vászonra, mi hegesztők viszont a pisztollyal és elektródafogóval alkotunk. Egy hegesztésnek fontos, hogy tartson, de szépnek is kell lennie, hogy eladható legyen. Sokszor nem is olyan egyszerű megfelelő minőségű “varratot” készíteni. Mind-mind sok év gyakorlás eredménye. Nem pedig pár hónap” – írta László.

Arról pedig, hogy miféle életforma is, sokat elárul, amit az Ausztriában dolgozó Gábor mondott:
„Azt szeretem ebben a szakmában, hogy minden egyes varrat más és más tud lenni. Sokszor a munkavégzés helye is napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra változik. Pl.: tudom, hogy a jelenlegi helyen még kb. 2-4 hétig maradok, aztán küldd tovább a cégem a következő helyre, ahová WIG hegesztő kell. És hogy az hol van!? Passz! Valahol Ausztriában. Szépsége még, hogy olykor egy-egy hegesztőtől műalkotásnak beillő varratok készülnek. Elég a csoport fényképeit megnézni! Elégedett pedig akkor vagyok, ha egy-egy kisebb projektet röntgen hiba nélkül tudok le, majd ezután megkapom az ezért járó béremet” – nyilatkozta a szakmáról, és annak szépségeiről.

Pál pedig úgy fogalmazott: „nincs két egyforma varrat se a Földön, úgy, mint két egyforma virág sincs.”

Többen írták, hogy az alkotás öröme, egy szép varrat elkészítése, valamint az, ha a röntgenellenőrzésen is megfelel a hegesztés, akkor akár több évtizedes tapasztalattal a hátuk mögött is örömérzettel tölti el őket.

Viktor például így vélekedett ennek a szakmának a vonzerejéről:
„Szépsége számomra, ha olyan dolgokat hegeszthetek, amit az átlag ember esetleg csak a Discovery Channelen láthat: szélerőművek csövei, 500 tonnás vízerőmű turbinája, hatalmas acélszerkezetek, komolyabb kikötői daruk, tengerjáró hajótestek, stb.”

“Imádom látni ahogy az olvadt fémet alakítom. Olykor pici aprólékos mozdulatok kellenek, melyek kihívást jelentenek, ha nem csak jó, de esztétikailag szép hegesztési varratot akarunk. Ez nekem tetszik” – nyilatkozta a szakmáról egy másik hegesztő.

Voltak, akik azt emelték ki, hogy lenyűgöző, hogy két anyagból egyet alkotnak, ahogy ők fogalmaznak: kémiakötéseket hoznak létre a kezükkel. Ráadásul mindezzel maradandót is alkotnak, olyat, ami esetenként tényleg fontos minden ember számára.

„Igazából szerkezetlakatosnak tanultam, többre nem volt lehetőségem, de szerettem volna valami olyan dolgot csinálni, amire akár még évtizedek múlva is tudom mondani: látod azt én csináltam a kollégáimmal!” – mondta Laci.

A cikkünk következő részéből kiderül, hogy milyen extrém feladatokkal kell megküzdeniük azoknak, akik erre adják a fejüket. Tartsatok velünk!

 

 

Facebook Comments