Extrém kihívások várnak a hegesztőkre!

A hegesztők élete nem csupán a szebbnél szebb varratok elkészítéséből áll. Ha valaki bepillantást nyer a mindennapjaikba, meglepődik, hogy a finom és precíz kézmozdulatokon túl, a nehéz súlyok emelése mellet is még milyen extrém megmérettetések várnak rájuk nap mint nap. A Munkatársaim. hu hegesztőket bemutató sorozatának második része olyan kérdésekre keresi a választ, hogy mennyire veszélyes ez a munka, és milyen extrém kihívásokkal kell szembenéznie a mindennapokban annak, aki ezt a foglalkozást űzi.

Mint ahogy azt az előző részben olvashattuk, ennek a foglalkozásnak rengeteg szépsége van, sokan szinte szerelemből csinálják. Ám a sok szépség mellett sokan tisztába vannak azzal is, hogy ennek a szakmának van egy nagyon komoly árnyoldala is… Ami szokatlan, hogy arra a kérdésre, hogy veszélyes-e, akadt, aki szerint nem, vagy nem veszélyesebb, mint bármely más munka.

„Maximum, ha magasban, vagy tartályba, kell hegeszteni” – mondta a Magyarországon dolgozó Dániel.

„Veszély mindenhol van, ha figyelmetlen az ember. Ugye itt a hő a sok éles tárgy, a gépek. Bármelyik megsebezhet, ha nem figyel az ember, de egyébként nem veszélyes” – írta Sándor Németországból.

Azonban sokan úgy tartják, hogy nem csupán a forró szikra, fémolvadék, a nagy szerkezetek súlya, amikkel dolgoznak, okozhatnak veszélyeket. Ugyanis többen említik, a munkavégzés során sok olyan anyagokkal találkoznak, melyek tüdőt, roncsolhatják a fogakat, van, aki említi, hogy nem kizárt, a hajtól is el lehet búcsúzni. A jelenleg Ománban dolgozó Péter szerint veszélyes a jól jövedelmező szakmája, és megemlíti, hogy sokszor nem is hívják fel ennek a szakmának az egészségre gyakorolt hatását az iskolában, pedig…

Veszélyforrások között említik az áramot, a folyékony és gőz halmazállapotú fémeket, fém részecskéket, a hőhatásokat, az IV-, UI-sugárzásokat, az ívfényt, és még lehetne sorolni…

„Rengeteg veszélye van, a védőgáz, amit használunk, tönkre teszi a fogakat, tüdőt, az ember bőrét. Az idegrendszert nagyon befolyásolja. A keletkezett ívfény tönkreteszi a szemet, a bőrt. Nem beszélve a rengeteg égési sérülésről, leszakadt testrészekről, vágási, törési sérülésekről. Mondhatni igen veszélyes a fémipar” – írta az Ausztriában dolgozó Róbert.

„Mint szinte minden munka veszélyes. De a hegesztő is korkedvezményt kap a nyugdíjnál, pont, mint egy tűzoltó vagy rendőr, csak nem akkora kedvezményt. De nagyon kell figyelni a munkavállalónak, hogy hegesztőként is legyen mindig bejelentve. A veszélyt nagyon sok minden jelenti ránk nézve: nagy és nehéz munkadarabok – akár több tonnásak, – a gőzök-gázok belélegzése, amik a fémek olvadása során keletkeznek, hősugárzás, nagyon magas uv-sugárzás, mely a szabadon lévő bőrt pillanatok alatt megégeti, esetleg a szemnél okoz gyulladást, szemkárosodást. Áramütés, égés. De ha azt nézzük, egy szakács élete sem veszélytelen” – árulta el Zoltán, aki most Békés megyében dolgozik.

„Az egészségkárosító hatása szinte bizonyos, de vannak kollégák, akik 30-40 éve benne vannak és fittebbek, mint valaha” – nyilatkozta a Debrecenben dolgozó Richárd.

„Veszélyes bizony, sugárzás kifehéríti a szövet munkaruhát, égés sugárzással, ibolyán túli fénysugárzás…Kevesen élik meg nyugdíj idejüket, járj utána, ma hányan mennek el hegesztők nyugdíjba!” – írta László, szintén Békésből.

„Nagyon káros. A szemet is hazavágja, a tüdőt is. Ha nem megfelelő a védőfelszerelés, rákot és impotenciát is okozhat!” – mondta László Németországból.

Mert hozzá kell tenni, azért többen említik, hogy egyre modernebb védőfelszereléseik vannak, melyek számos káros tényezőtől megóvják a dolgozókat.

„Ha minden szabályt betartunk és viseljük a megfelelő védőfelszereléseket, akkor szerintem nem veszélyesebb, mint bármilyen más munka” – írta Alex Németországból.

„Ha minden munkavédelmi előírás be lenne tartva, akkor nem! De mivel nincs betartva, így veszélyes. Például alumínium inox hegesztést nem engedném friss levegő befúvása nélkül! Ugyanis ezek hegesztésekor mikronnyi oxidok kerülnek a levegőbe, és a tüdőbe!” – osztotta meg tapasztalatait a Romániában dolgozó Gyuri.

Summázva: erősen ajánlott a védőruha, frisslevegős pajzs, elszívó, és egyéb profi felszerelések használata, melyek arra hivatottak, hogy megvédjék a dolgozók egészségét.

Ám vannak veszélyek, érdekes szituációk, melyekben ez is kevés. Kapaszkodj meg, mikkel kell megküzdeniük még a hegesztőknek!

Extrém kihívások: földön, vízen, levegőben

Elég abba belegondolni, mennyi eszköz, építmény van szerte körülöttünk, melyek nem jöhettek volna létre a hegesztők kemény munkája nélkül. Mint az imént kiderült, eleve extrémek a munkavégzés körülményei, ám úgy tűnik, koránt sincs vége a megterhelő munkafeltételeknek. De lássuk csak, akik válaszoltak a Munaktársaim.hu kérdőívére, azok mi mindennel küzdöttek meg eddig. A sor végtelen, álljon itt csak néhány példa. Tehát lássuk, mik voltak a legnehezebb körülmények, amiket munkavégzés közben el kellett viselnie a válaszadóinknak. A többsége mélységet, a magasságot, az időjárási viszonyokat említi, a kinti hideg és meleg éppen úgy jelenthet nehézséget, mint amikor egy zárt térben kell hegeszteni.

„Ugyebár nálunk a hőség az kemény dió. Én kohászatban dolgozok. Egyik nyáron az olvasztó belsejében kellett az oldalfal egyik részét kellett cserélni. 30 mm lemez. Kint árnyékban volt vagy 40 fok. Nekem meg bent a még meleg olvasztóban kellett hegesztenem, tetőtől talpig beöltözve bőrbe” – írta László.

Volt, aki meg is mérte, egyszer 53 fokban dolgozott. Tegyük hozzá: kánikulában is viselni kell a védőruházatot, és a hegesztés közben is termelődik hő, így eleve elviselhetetlen tud lenni a hőség, hátha még zárt térben, tartályban kell dolgozniuk… Persze a hideg is éppen ilyen nehézségeket jelent.

Ám a hőség mellett időnként a munkavégzéshez felvett testhelyzet is adhat kihívást: időnként teljesen ki kell tekeredni ahhoz, hogy hozzáférjenek a hegeszteni kívánt részhez, máskor tükörből kénytelenek megoldani, de akadt olyan is, aki fejjel lefelé hegesztett.

„Számomra a legkellemetlenebb a zárt térben való munkavégzés. Ilyenkor általában egy-egy tartályról beszélünk. A mi szakmánk egyébként is megkíván egy kis kitartást, de amikor ez párosul egy tartályban lévő 50 Celsius-fokkal, és egy, az ember arcán lévő frisslevegős maszkkal, amit már csak egy papír vagy műanyag ruha tud megspékelni… Nah, ilyenkor elgondolkodom, hogy: “mi a @#$/# keresek én itt!?” – írta Gábor.

„Legextrémebb esetem, amikor egy szál padlódeszkán, 15méteres magasságban, egy szál derékövvel magamon, nyújtózkodva kellett hegeszteni” – mondta a Magyarországon dolgozó Gergő.

Sokan említik, és így még könnyebben belelátunk, mi minden kihívással is jár, – hogy nem egyszer működő erőművekben kell hegeszteniük, ennek súlyát pedig vélhetően nem kell magyarázni.

„A paksi atomerőműben külsősként dolgoztam a primer körben” – írta szűkszavúan Gábor.

De a hajófenéken, avagy éppenséggel több méterrel a vízszint alatti, és vízalatti, az esőben és a hóban hegesztés sem ritka. Ahogyan az extrém magasságokban 60, vagy 200 métereken való munkavégzés, valamint saválló csövek, nyomás alatt lévő csövek, fagyban, vagy ahogy az egyik szakember emlegette: munkaidőben 50 fokban szaunázni, ráadásul ruhában, egész éjjel fejjel lefele lógva a folyó felett, egy híd közepén hegeszteni, liftszerkezetet javítani magasban, daruról hegeszteni… A megannyi extrém kalandot napestig lehetne sorolni!
Akárhogy is, de közelebbről megismerve a hegesztők munkáját, valóban kemény szakmáról beszélhetünk, igazi extrém kihívásokkal teli munkáról.
Ám emellett meglepő, de sokan emlegetik, hogy mégsem ez jelenti időnként a legnagyobb nehézséget számukra sem. Hanem csak úgy, mint más szakmában: a kevéssé bölcs főnökség, a lebzselő kollégák, akikkel össze kellene dolgozniuk, az értetlen hegesztőmérnökökkel való munka, a nem megfelelő munkaeszközök, vagy védőruházat, a lehetetlen normák, tisztességtelen munkáltatók…

A cikkünk következő, befejező részéből kiderül, hogy mennyit lehet keresni ezzel a szakmával, és mitől függ a kereset, és miért ilyen nagyok az eltérések. Tartsatok velünk!

 

 

Facebook Comments