„A szakmunkások királyai vagyunk” – Óriási bérkülönbségek a hegesztőknél, avagy mitől függ, mennyi is az annyi?

Folytatódik a Munkatársaim.hu foglalkozásokat bemutató sorozata, ami ezúttal a hegesztőkkel foglalkozik, és teszi ezt  immár harmadik, egyben utolsó alkalommal. A mostani részben olyan kérdésekre keressük a választ többek között, hogy mennyit lehet keresni ezzel a szakmával, mitől függ a fizetés, és egyáltalán kiből válhat jó és sikeres hegesztő.

A cikksorozatunk első részében arról írtunk, hogy mit jelent azok számára a hegesztői munka, akik ebben a szakmában dolgoznak évek, esetleg évtizedek óta. Ha lemaradtál erről a részről, ide kattintva pótolhatod. A cikksorozatunk második részében olyan kérdésekre is kerestük a választ, hogy mennyire veszélyes ez a munka és milyen kihívásokkal szembenézniük a hegesztőknek nap mint nap. Ha kíváncsi vagy rá, ezt a részt ide kattintva olvashatod el.
Ahogy az előző részekben, úgy most is a cikk alapjául a Hegesztők, Csőszerelők , Szerkezetlakatosok, valamint a Hegesztők Tengiztől Pennsylvániáig Facebook-csoportban közzétett kérdőív szolgált, melyre több mint hetvenen válaszoltak. A sorozat harmadik részben annak járunk utána, hogy mennyit is lehet keresni ezzel a munkával, mitől függ ez az összeg, és egyáltalán ki az, akiből jó és sikeres hegesztő válhat, azaz milyen adottságokra és tanulásra van szükség.

Kiből lesz a jó hegesztő?

Kezdjük azzal, hogy mi a bemeneti feltétel eleve ebbe a munkakörbe, azaz hogy vajon milyen készségekkel, képességekkel kell rendelkeznie egy jó hegesztőnek. Kiknek ajánlaná egy bennfentes a foglalkozást, és kiknek nem? – tettük fel a kérdést azoknak, akik a szakmát már belülről szemlélik. Ennyi válasznál talán nem meglepő, sokan sokféleképpen közelítették meg a kérdést, ám azt többen kiemelték, hogy biztos kézre, kézügyességre, éles szemre, türelemre, jó koncentrációs készségre szükség van a munkához. Azonban azok, akik már régóta sikeresek a szakmájukban, fontosnak tartják, hogy szerénység és szakmai alázat legyen meg abban, aki ezt a pályát választja. De lássuk, ők mit emelnek ki!

„Kézügyesség, ambíció, tisztelet, alázat, szerénység… Ez minimum feltétel… Nem ajánlom ezt a munkát olyan embernek, aki nem 110 százalékig elhivatott, és nincs türelme…” – osztotta meg véleményét a témában Péter, aki éppen Ománban dolgozik.

Úgy tűnik, sok hegesztőnél lehet probléma a szerénység, és szakmai alázat, ugyanis nagyon sokan kiemelték, hogy lehetőleg az, aki ezt a szakmát választja, – és most szó szerint idézzük egyiküket, – „ne viselkedjen sztárként.”


“Stabil és finom kéz… A finom alatt azt értem, hogy ne legyen görcsös, merev. Azoknak ajánlanám, akik bírják a monotonitást, és akik el tudják fogadni az építő kritikát. Találkoztam már olyan kollégával, aki egy negatív kritika miatt felmondott” – mondta a Magyarországon dolgozó Gergő.

„Mindenképp ügyes kéz kell hozzá, de bármit meg lehet tanulni, csak gyakorlás kérdése. Mindenki annyit ér el ebben a szakmában, amennyi beletesz. Csak rengeteg gyakorlással, és sok év munkával lesz valaki profi ebben a szakmában” – mondta Alex, aki éppen Németországban keresi meg a mindennapi betevőt.

És akkor jöjjön egy új, kissé meglepő, ám de érthető szempont is. Azaz mit kell tudnia egy jó hegesztőnek? Nyelveket!
„Türelem, kitartás, jó nyelvérzék” – árulta el tapasztalatait a témáról Daw, aki most Hollandiában hegeszt. De fontosnak tartotta hozzátenni: „És alázat. Ha ezek megvannak, bármeddig eljuthat. Tisztelni kell mindenkinek a munkáját, és nem az istenekhez hasonlítani magunkat.”

A pénz beszél…

Ahogy Daw írta, szerinte egy jó hegesztőnek fontos a nyelvérzék is. A nyelvtudás olyannyira kulcstényező, hogy a folyamatosan fejlesztett szakmai tudás mellett a jó kereset kulcstényezőjévé is válhat. És rá is térhetünk az anyagiakra, azaz mennyi az annyi, és mi mindentől függ, ki és mennyit visz haza.

„Ez fura kérdés, mert mindenhol más. És attól függ, hogy tudod eladni magad. Én több mint 20 cégnél fordultam meg, öt országban, és mindenhol más ’ – summázta az egyik hegesztő.

Ahogy a varratokról mondta az előző részben egy másik szakmabeli: „annyiféle van, mint a virág”, – éppen így elmondható ez a fizetésekről is. Ugyanis egyikőjük – jogosan, – a szakmunkások királyainak nevezi magát, már ami a bérezést illeti, addig a másik hegesztő szintén jogosan morog, hogy mitől lenne jó a pénz, és mondd egy olyan összeget, amit valóban nem lehet túl kecsegtetőnek mondani. Lássuk tehát, hogy mekkorák a különbségek a bérekben, és vajon mi mindentől függ, hogy mennyi is az annyi.

Belföldi munkaerő elégedetlen

Már megoszlik a vélemény azok között is, akik itthon szeretnének boldogulni. Közülük akad, aki a bevallottan azért választotta ezt a szakmát, mert rövid idő alatt biztos kenyér keresethez jutott így, és még a családjának is tudott segíteni. Ezzel szemben sokan elégedetlenek, és állítják: kihasználják őket a munkáltatók, úgy érzik, nem becsülik meg őket eléggé, ezért vált hiányszakmává Magyarországon a hegesztő szakma.

Órabérként is nagy az eltérés, volt, aki meg is írta, nagyon változó, ő olyan 700 forint nettótól akár a 2000 forint nettóig jelölte meg az órabéreket. Ha a nagy átlagot vesszük alapul, ők is 1000-től 3000 forint per óráig jelölték meg a kereseti lehetőséget.

Mások inkább a havi bérben adták meg a lehetséges fizetések összegét, melyek között szintén óriási szakadékok vannak.

Volt, aki itthonról írta: „130 ezer nettó, plusz a prémium hétvégék, 250 ezer forint”

„Rendkívül változó. Átlagban egy kezdő talán még 100 ezer forintot sem kap, de ismerek olyan helyet, ahol a profik akár 400 ezer forintos fizetést kapnak. Egy kezdő, ha jól helyezkedik, akkor olyan 160-240 ezer forint nettó bért kap” – mondta Alex, aki már Németországban dolgozik.

Lássuk be, 160 ezer nettó, vagy 400 ezer forint per hó, nem mindegy. És hogy mégis mitől függ, ki mennyit tud hazavinni?

„Attól függ, hogy munkaerő-kölcsönzős vagy céges dolgozó lesz-e valaki, valamint hegesztési eljárástól, és hozzá tartozó papíroktól is függ” – vallotta az egyikük.

Abban mindannyian egyet értenek: sok függ, melyik földrajzi területen dolgozik az országon belül valaki. De azon is sok múlik, hogy ki mennyire tapasztalt már a szakmában, avagy pályakezdő-e, hogy mennyi tudása van, mennyi eljárás ismeretéről van minősítése, mennyire becsüli meg anyagilag az adott cég a dolgozóit, de függhet a munkatempótól, a hozzáállástól is, valamint az sem mellékes, ki hogyan tudja eladni magát a munakerőpiacon.(Azaz, ahogy többen fogalmaztak, „pofára is megy”…)

És mi a helyzet külföldön?

Ha valaki igazán jól szeretne keresni ebben a szakmában, az – csak úgy, mint más szaktudás esetén, – lényegesen több pénzt tud keresni a határainkon túl.

Többen is említik, hogy nettó 1500 eurótól kezdődik az átlag bér annak, aki külföldön dolgozik, avagy az órabér lehet 10 euró, de sokak szerint 16 eurótól felfelé elfogadható.

„Külföldön 10 € nettóban voltam, ami ott minimálbér. Megéltem belőle. Nem úgy, mint itthon, nem nélkülöztem. Én közvetítő által voltam kint. Németben megmondták, hogy 22 € nettó órabérért voltunk kint, a magyar cég meg 10 € adott. Lehúzás megy magyarban. Úgy kereshet több pénzt kint az ember, ha tudja a nyelvet, és maga megy ki, nem pedig közvetítő által” – mondta István, aki most éppen itthon próbál boldogulni.

„1800 €-tól indul – árulta el János, aki a németországi Ruhlandban dolgozik, – anyagcsoport és a munkahely, gyár válogatja, illetve milyen minőségben van kint, például kiküldetésben van-e, direktbe, vagy valami egyéb kölcsönző cégen keresztül” – avatott be minket a kulisszatitkokba.

„600 ezer forint nettótól a csillagos égig. – állítja az átlagos havi kereset alakulásáról a Németországban dolgozó Alex. – A teljesen kezdő hegesztők is könnyen el tudnak helyezkedni, és ők is megkeresik a 600 ezer forintot Németországban.”

„Magyarországtól nyugatra, az EU-n belül maradva az átlag nettó bér olyan 2500 € környékén mozog. A ki-mennyit itt is elsősorban a tudás határozza meg, de Magyarországtól nyugatra több országban is meg van határozva, – vagy minimum ajánlva, – hogy egy-egy szakmában dolgozónak, akinek van szakmunkás bizonyítványa, mennyi a minimum adható összeg. Onnan csak felfelé!” – írta Gábor Ausztriából.

Akad, akinek kiugróan jó a keresete, így például az éppen Ománban dolgozó Péternek. Neki saját bevallása szerint 35 euró a nettó órabére most. És hogy minek köszönheti ezt a csinos összeget? Ezt sem rejtette véka alá:

„Minden hegesztési eljárást ismerek, és anyag minőségtől függően rendelkezem ezek minősítéseivel… Ja, és fontos a nyelvtudás. 3 nyelven tudok beszélni, aminek azt köszönhetem, hogy már 36 országban dolgozhattam” – írta a nem mindennapi pályafutásáról, hiszen akármilyen árfolyamon is nézzük, 10.000 forintot meghaladó óradíjról beszélünk, persze, mint írja, ehhez már nagy tudásra is szükség van.

A fentiekből kiderül, aki tudatosan tervez, folyamatosan fejleszti magát, az végül szép összegre tehet szert. Mindemellett sok külföldön dolgozó hegesztő említi, örülnének, ha mind jobb lenne Magyarországon is a szakmai tudásuk megbecsülése, és végre hazajöhetnének, hogy a családjukkal legyenek.

Facebook Comments